Mecseknádasd története:

A település a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike, ami Szent István birtokából került át a bencésekhez. A királyi birtok emlékét őrzi a 6-os út kanyarulatában álló román kori Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.

Nádasdra a török hódoltság után, 1781-ban telepesek érkeznek a Rajna mentéről, Hessen tartományból, Elzász-Lotaringiából és Stájerből. A második világhaború után 200 családot, mintegy 1000 személyt telepítettek ki Németorszábga. 2001-ben a lakosságnak már csak 39,5%-a vallotta magát németnek.

A falu magva a középkori Szent István kápolnánál volt. Itt álltak az első német telepesek házai is. A település jellegzetessége a dűlőkben húzódó három pincesor, melynek rendje valaha a falu házainak sorrendjét követte, a pincékben ma is kitűnő borokat érlelnek.

A pécsi püspök kedvelt birtokát a hódoltság után 1950-ig Püspöknádasdnak nevezték.

Nevezetességei:

• Szent István kápolna, középkori freskótöredékekkel, az országút fordulójában, a temetőben, fent a domboldalon.
• Püspöki kastély
• Német Nemzetiségi Tájház a Gungl-féle kocsma épületében
• Római katolikus kegytemplom, barokk.
• Schlossberg vagy Réka-vár romjai- a török hódoltság idején Evlija Cselebi szerint itt egy negyven házból álló település volt, melynek központja az I. Szulejmánról elnevezett Szulejmán szultán dzsámi volt, amit egy régebbi templomból alakítottak ki. A dombon a romok mellett az új kilátót és a török forrásházat is érdemes felkeresni. A dombra vivő út bejáratánál turistainformációs pontot alakítottak ki.
• Templom téri iskola
• Havas Boldogasszony-kápolna vagy Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária
• Magtár
• Plébániaház

Püspöki kastély	Német Nemzetiségi Tájház	Kilátó	Schlossberg vagy Réka-vár romjai

Szent István Kápolna	Havas Boldogasszony-kápolna vagy Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária